2012. április 06.

Rendkívül sok teendőm miatt, csak most van időm írni a macskákról.

De még mielőtt bemutatnám őket, el kell mesélnem milyen szörnyűség történt velem.

A minap, szokás szerint elkísértem a gazdiasszonyt az eledeles boltba. Hirtelen az egyik utcából kiront két (már előre elnézést kérek, mert sok ilyen fajtájú ismerősöm van és mind jó fej) pitbull. A gazdájuk sétáltatta őket, de amint megláttak nekem rontottak. A két kolléga négyszer akkora volt mint én, így egy szempillantás alatt le tudtak gyűrni. A gazdiasszonyom sietett a segítségemre, de így is megsebesítették a combomat. A kutyák  gazdájukra nem hallgattak, mondjuk nem csoda, mert csak káromkodott meg kiabált.

Megáll az ész, békésen sétálgatok és két briganti megtámad! 
 Egy napig sántítottam, persze azonnal fel lett hívva a családorvos. Szerencsére nem  súlyos a sérülés, de kaptam gyulladáscsökkentőt. Meg még valamit, mert hamar elálmosodtam és jó nagyot aludtam.

És most Borcsáról és Tigrisről (Tigris van elől a képen, kicsit rossz a szeme)

Nagy nehezen kezdenek átállni nyári üzemmódra. Végre kimerészkedtek a pincéből.

Azt hallottam, hogy voltak ők is orvosnál, lehet, hogy azért nem akartak eddig kijönni.

Már alig várom, hogy hozzájáruljanak a napi testmozgásomhoz. 

Minden kedves olvasómat üdvözlök, kellemes húsvéti ünnepeket! Jövő héten jelentkezem! 

Tavasz van

Itt a tavasz, a kerti munkák ideje. Úgy döntöttem, kiásom  ezt a fát.

Mellettem ül Sába szépséges kutyalány, akivel nagyokat játszom. 

Kijött megnézni Lilike matróna is, de a munkám minőségéhez nem

volt megjegyzése. 

A többiek bentről néztek. A fehér Panka, a vörös

Zsóka és az a foltos ördögök rokona Molly. 

A fekete őszes szakállú kutyafiú Oszkár. Már 13 éves lesz az idén és cukorbeteg (szigorú

napirend szerint él) reggel fitness, amin szerény személyem is részt vesz az erdei levegőn. 

Következő beszámolómat már a lusta macskákról írom.

Üdvözletem minden kollégának!

Flox

Sportos vagyok

Kedves Zsuzsa!
 

Mint a mellékelt képek is tanúsítják, mi foxik kiválóak vagyunk a sportok terén.

Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy kimagaslik a gömbérzékem.

A labdajátékok pedig a kedvenceim. Sajnos a focim hamar kipukkadt (senki nem mondta,

hogy levegő van benne), így viszont elsőrendű lesz úszósapkának.

Ja, most mondom, a vízisportokban is kiváló vagyok!

Sokszor üdvözli kedves olvasóit 

Flox

Ps.: Megkértem az egyik gazdit küldje el. Kézcsók

Fent leszek a világhálón

Állítólag a foximentők is próbálnak nekem végleges gazdit találni. Ennek kimondottan örülök, mert jártamban-keltemben hallottam már hírüket és a foxi félék igen jó véleménnyel vannak róluk. A nem igazán állatbolond  emberek lehet, hogy nem csípik őket, mert nagyon szigorúak, csak kiváló helyre közvetítenek vagy adnak kutyát. Millió szempontot töviről-hegyire átbeszélnek a gazdijelöltekkel, alapelvük, hogy sem mi kutyák, sem az örökbefogadó emberek nem csalódhatnak, hisz ez egy kutyaéletre szóló felelősségvállalás, amihez minden körülmények között tartani kell magukat.

A foximentők  eddig csak pár mondatos hirdetést tettek rólam közzé néhány helyen, de ezután ideiglenes gazdiasszonnyal közösen segítenek nekem a blog megvalósításában. Az életem nyitott könyv, biztos vagyok benne, hogy leendő gazdim is olvasni fogja. 

Nézzétek honnét, hová jutottak a mentvényeik. Bár engem itt nagyon jól ellátnak és szeretnek, azért bármelyikkel szívesen cserélnék, hogy nekem is legyen már végleges családom. 

Hétköznapjaim

2012. február 14-én, Valentin napon kezdem el írni a saját blogomat!

Reggeli után könnyű átmozgató séta következik a közeli erdőbe felügyelettel. Hazamegyek és egy kicsit még visszabújok a házamba. Délelőtt járt nálam egy kuvasz fiú és a mindig éhes beagle, aki ugyan gazdás, de a szabad élet jobban tetszik neki. 

Dél körül kapok egy kis meleg levest husival. Ma séta közben sokan megdicsértek, hogy milyen okos vagyok és nagyon jó kiállású. Azt nem mondták hová kellene kiállnom, de mindegy. Ilyenkor boldog vagyok. 

Másnap reggel összevesztem a kuvasszal. Féltette tőlem a száraz eledelét, amit én be sem veszek a számba. Hogy ki találta ki ezt a fura ételt nem tudom, de nekem ugyan nem kellett. A gazdiasszony persze segített, nem hagyta, hogy bántson.

Elkezdett esni a hó, de minek?? Már van belőle elég. A macskák ki sem dugják az orrukat, így nem túl vidám az élet. A többi ismerős sem jár erre, mindenki melegbe húzódik. Gondoltam írok egy pár sort, de elálmosodtam, inkább alszom...

A hétvégén sütött a nap és én csak napoztam, meg lustálkodtam. Talán már jön a tavasz. Elkísértem  a gazdiasszonyt egy nagyon illatos (állateledeles) boltba, igyekeztem szót fogadni. Kicsit játszottam és most ebédelni fogok.

Bemutatom a környezetem és a barátaimat

2011. novemberében vetődtem Szigethalmon a Duna-part közeli fás, galagonyabokros területre. Éhes voltam, meg szomjas is, ezért közelebb merészkedtem egy házhoz, ahonnan a kollégák ugatását (beszélgetést) hallottam.

Egész kedvesek voltak, mondták ne menjek el, mindjárt szólnak a gazdinak, hogy itt vagyok. Tényleg ki is jött a gazdijuk, egy tál volt a kezében, amit letett elém. Persze egyből befaltam, ittam és már mentem is utamra. Ez így ment jó darabig, csak enni-inni jártam a házhoz, nem is aludtam ott, fő a bizalmatlanság. 

Aztán kezdett egyre hidegebb lenni, fáztak a mancsaim, az eső is esett. A gazdaasszony kihozott egy nagy kutyaházat (mint megtudtam a Lili nevű kolléganőé, de ő már a nagy házban lakik, amióta beteg a lába), finom puha birka szőrrel kibélelve.

Eleinte nem tudtam mit akarhat azzal a házzal, azt meg végképp nem értettem, hogy miért tuszkolt be állandóan. Ő betolt, én meg kifaroltam. Ha sokat csinálta morcosan ránéztem. Na, de nem hiába vagyok terrier, az eszem vág, mint a borotva, rájöttem, hogy esőben-szélben kiváló meleg védelmet nyújt a ház.

Nemcsak albérletem van, hanem barátaim is! Sába egy igen szemrevaló keverék szukácska, akinek van gazdája, de eljön hozzám játszani. És itt van Oszkár is, aki ugyan nem az én korcsoportom, de a gazdija mindennap megsétáltatja. Mivel kiválóan tudok közlekedni az utcán, fegyelmezett vagyok és szófogadó, ezért elkísérhetem őket.

Ilyenkor bemutatom a kétlábas produkciót, mert mindig kapok Schmakos csemegét, amit nagyon szeretek. 

Leesett a hó. Soha nem szerettem igazán, mert hideg. Napközben sincs kedvem kijönni az albiból, csak akkor, amikor meleg ételt kapok. Valójában kezdek elkeseredett lenni, mert hiába simogatnak, kedveskednek, ez nem ugyanaz, mint a saját gazdi.

A háznál lakik három macska, egy a fatárolóban, kettő ideiglenes jelleggel a pincében. A gazdis újdonsült ismerőseim jól megkergetik őket, a macsekok meg kiszaladnak a kertből. Na, akkor jövök én! Felkergetem őket a galagonyabokorra és kényelmesen leülök a nagy bokor alá. Várok és élvezem a helyzetet. Bár úgy vettem észre, hogy a pince demilitarizált övezet. Ha lemegy valamelyik kutyakollégám, a macsekok (Borcsa és Tigris) sértetlenek maradnak. 

Hallottam beszélgetni a két nőnemű gazdit. Állítólag már minden kereső portálon nézték, hátha keres engem valaki, egészen augusztus  hónapig visszanézték a hirdetéseket - ezt nem tudom, hogy mit jelent -,  én csak annyit tudok, hogy van hideg, meg meleg és jó illatú hónapok. De sajnos senki nem keresett egy hozzám hasonló vagy pont ilyen kutyafiút. 

Nagyon szeretem elkísérni a gazdasszonyt a közértbe. Ilyenkor úgy érzem, mintha a gazdikám mellett futnék. Jól megmondom a magamét az összes kerítésen belüli nagyszájú kutyakollégának.

Kiről szól a blog?

Flox kan kutyus, aki 2011. december óta egy szigethalmi utcán él. Szerencséjére olyan helyre vetődött, ahol egy házból gondoskodnak róla, de a népes saját kutyafalka miatt idegen terrier kant már nem tudnak befogadni.
Eleinte nagyon félénk volt, most már barátságos, kedves, örül a figyelemnek, jó szónak. Időközben kiderült, hogy rendkívül okos és természetesen a hangja is megjött.
Jószívű támogatójának köszönhetően átvészelte a kemény mínuszokat, azonban saját biztonsága, teljes boldogsága érdekében nagy szüksége lenne már végleges gazdira, aki családtagnak fogadná őt.

Flox egészen pici termetű, nyugodt viselkedésű kis eb, sok séta, programok mellett jól érezné magát lakásban, de kertes ház esetén is házba bejárósnak, benn alvósnak adnánk.

Ideális lenne sporttársnak vagy akár fiatalos nyugdíjas társának, ha sokat van mellette, nagy sétákra viszi.

Az örökbefogadást a kutya élete végéig tartó felelősségvállalásnak tekintő jelentkezőket várunk, akiknek lehetőségük van megfelelően gondoskodni ellátásáról, egészsége védelméről. Lehetőleg Budapesten vagy vonzáskörzetében keres gazdit.
 T.: +3630/9622 384, +3620/3645 956